Szöveg és kép: Alagi Mihály
Mint mindenki, az elején én is megpróbáltam realisztikusan visszaadni azt a fotóimon amit láttam, de hamar kevésnek éreztem, s többre vágytam ennél. Mindig is közelebb állt hozzám a szürreális, konceptuális világ, ezért kísérletezésbe fogtam. Ezek nem új keletű trükkök, már a fotózás őskorában is nagy kedvvel alkalmazták őket.
Az egyik ilyen példa a maszkos dupla exponálás, ahol szükséges egy olyan váz, ami képes erre, mindenféle trükk nélkül. Manapság már szinte minden digitális váz képes erre, a technológia ugyan az.
Van egy 52mm-es uv szűrőnk, amely átmérőjének felét letakarjuk egy fekete lappal, vagy szigetelőszalaggal, majd ezt forgatjuk az exponálások közt az optikánk szűrő foglalatában.
Attól függ mit szeretnénk végcélként a fotón megmutatni, a kezdés nem mindegy, a látvány e szerint fog változni. Ha egy épületet, vagy egy részét a levegőben szeretnénk lebegtetni, akkor az alsó részt takarjuk ki előbb, s az épület felső részét exponáljuk. Majd a gép fejtetőre állításával, a maszkunkat átfordítva, újra az épület alsó részét takarjuk ki, és ismét az épület felső részét exponáljuk. Ha mindent jól csináltunk, ugyan arra az előzőleg kinézett pontra tartottuk a gépet, mindkét fotó alatt, akkor egy elég szép, szimmetrikus, levegőben lebegő épületet kapunk eredményül.
Ennek a fordítottja, mikor az alsó résszel kezdünk, és a felső részt takarjuk ki. A kész kép teljesen mást mutat, holott ugyan az a helyszín. Itt az épület mintegy tengely, vagy oszlop középen, az alul és felül lévő földet (az épület környező területe, talaj, stb.) tartja, érdekes látványt produkálva.
A maszk felhelyezése előtt élességet kell állítani, az autófókuszt kikapcsolni, és fényt mérni. A gépet manuális módba kapcsolni, és az előzőleg mért értéket használni. A helyes sáv, és áttűnés mentes illesztést körülbelül f/11 és f/13 rekeszérték környékén kapjuk. Valamelyest az objektív konstrukciója befolyásolja ezt, érdemes próba képeket exponálni és tesztelni. A digitális vázak előnyben. Néhány esetében a kijelzőn be lehet állítani utólag az áttűnést, tónust, kontrasztot, illetve, hogy mi és mennyire látszódjon a kész képen, valamint ezt számítógépen tovább finomítani. Analóg vázaknál ez ott, az exponálás pillanatában eldől, és mindent előre el kell tervezni.
Nagydíj a Lomography pályázatán
Alagi Mihály 2018-ban a Lomography által indított fotópályázaton nagydíjat nyert. További elismerésként eljuthatott Bécsbe a Lomography központjába, ahol megtekinthette az újonnan megjelenő gépeket, filmeket, még prototípus változatban, a tervező asztalon. A kép egyszerű dupla expozíció, melyet hosszú záridővel és a kamera bemozdításával készített el.
