A WMO új jelentése nem a mai kibocsátást, hanem a légkörben felhalmozódott üvegházgázokat méri. A különbség döntő: lassabban emelkedő koncentráció mellett is nőhet a felmelegedést hajtó készlet. A novemberi klímacsúcs valódi mércéje ezért az, változik-e a felhalmozódás pályája.
A friss hírben a mérés egy évvel korábbi
A WMO október 27-én megjelent 22. üvegházgáz-közlönye a 2025-ös globális éves felszíni átlagot közli. A szén-dioxid koncentrációja 426,8 ± 0,2 ppm, a metáné 1948 ± 2 ppb, a dinitrogén-oxidé 339,1 ± 0,1 ppb volt. Mindhárom rekord. A CO₂ az iparosodás előtti szintnél 53 százalékkal magasabb; a metán növekedése 167, a dinitrogén-oxidé 26 százalék. WMO Greenhouse Gas Bulletin No. 22
A ppm milliomod-, a ppb milliárdodrészt jelent. A három szám puszta nagysága ezért nem rangsorolja a gázok klímahatását: különbözik az egység, a légköri élettartam és a sugárzási tulajdonság. Egy metánmérés nem adható hozzá egy CO₂-adathoz, és a koncentráció nem azonos az adott évben kibocsátott tonnákkal.
Több CO₂ ugyanabban a légkörben
Globális éves felszíni átlag · 2004 és 2025
Kis képernyőn az ábra oldalra görgethető. A számokat lent táblázatban is megtalálod.
Adatok táblázatban és mértékegységek
| Mérési év | CO₂-koncentráció |
|---|---|
| 2004 | 377,5 ppm |
| 2025 | 426,8 ± 0,2 ppm |
A WMO összevetése szerint 2004-ben a globális éves CO₂-átlag még 377,5 ppm volt. A mostani érték ehhez képest 49,3 ppm-mel magasabb. A jelentéshez kapcsolódó közlemény szerint az éves növekmény 2025-ben kisebb lett a 2024-es rendkívüli ugrásnál; ebben a természetes elnyelők és a tüzek változása is szerepet játszott. A lassulás azonban nem a koncentráció csökkenése. WMO: rekordmagas üvegházgázszintek
A grafikon két összehasonlítható éves globális értéket mutat, nem teljes éves idősort. Szándékosan nem keverjük hozzá a Mauna Loa havi csúcsait: azok más időablak és más megfigyelési hely adatai. Ugyanígy az új közlés dátuma sem teszi a 2025-ös átlagot „élő 2026-os” mérőszámmá.
A légkör készlet, a kibocsátás áramlás
Ha egy tartályba több víz folyik be, mint amennyi távozik, a szint emelkedik. Kisebb befolyás mellett is emelkedhet, csak lassabban. A légkör összetettebb rendszer, de a készlet és az áramlás megkülönböztetésére ez jó kép. A fosszilis tüzelőanyagokból és földhasználatból érkező CO₂ egy része a légkörben marad, más részét az óceán és a szárazföldi rendszerek veszik fel. Az elnyelés időjárással és ökológiai állapottal is változik. WMO: az üvegházgázok működése
Az IPCC szerint a szén-dioxid okozta felmelegedés megállításához globális nettó zéró CO₂-kibocsátás szükséges, más üvegházgázok erős csökkentésével együtt. A kumulatív kibocsátás ezért fontosabb a hosszú távú hőmérséklet szempontjából, mint egyetlen kedvező éves változás. Minden további melegedési lépcső növeli a kockázatokat; az alkalmazkodás lehetősége és költsége közben területenként eltér. IPCC AR6 összefoglaló jelentés
Gazdasági nyelvre fordítva: egy új, évtizedekig működő fosszilis eszköz nemcsak a mai energiaárra adott válasz. Jövőbeli kibocsátást, felújítási igényt és esetleges idő előtti kivezetési költséget is rögzít. Fordítva is igaz: a tiszta beruházás egyszeri kiadása és hosszú távú működési előnye más időpontban jelentkezik. Ez az időbeli különbség a klímapolitika egyik központi finanszírozási problémája.
Antalyában nem a mérőszámot, a döntéseket lehet megváltoztatni
A COP31-et november 9–20. között Antalyában, Törökországban tartják. A hivatalos feladatmegosztásban a török elnökség mellett Ausztrália vezeti a tárgyalásokat. A csúcs a cikk megjelenésekor még előttünk áll; így sem megállapodásáról, sem kudarcáról nem lehet kész tényként beszélni. UNFCCC: COP31
A WMO-jelentés ettől még erős tárgyalási háttér: a koncentráció a vállalásoktól függetlenül mutatja a rendszer állapotát. A kibocsátási cél, a hozzá rendelt jogszabály, a költségvetési fedezet és a tényleges megvalósulás négy külön lépcső. Egy bejelentett naperőműprogram például még nem azonos a hálózatra kapcsolt termeléssel; a hálózati csatlakozás pedig önmagában nem oldja meg a tárolás és a fogyasztási rugalmasság kérdését.
Az UNEP október 21-i jelentésének jelenlegi szakpolitikákkal számoló pályája mintegy 2,8 °C századvégi melegedést jelez. A nemzeti vállalások teljesítése kedvezőbb pályát adhat. Ezek feltételes modellforgatókönyvek, nem megváltoztathatatlan jóslatok. Az 1,5 fokhoz való későbbi visszatérésről szóló pályák pedig erőteljes csökkentést és jelentős szén-dioxid-eltávolítást feltételeznek; az átmeneti túllövésnek önmagában is következményei vannak. UNEP: az 1,5 fokhoz való visszatérés feltételei
A tárgyalások megítéléséhez ezért három kérdés praktikus. Mennyire közeli és számonkérhető a kibocsátáscsökkentés? Miből finanszírozható az átállás és a már elkerülhetetlen károkhoz való alkalmazkodás? Milyen mérési és ellenőrzési rendszer bizonyítja a teljesítést? Az új vállalások politikai súlya akkor válik fizikai eredménnyé, amikor a gazdaság tényleges működését módosítják.
Magyarországon a két feladat nem választható szét
Az ország nem tudja önállóan meghatározni a globális koncentrációt. Saját energiakitettségét, épületállományát, közlekedését és vízhasználatát viszont tudja alakítani. A kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás közös pontja sokszor a beruházási döntés: milyen épületet, gyárat, hálózatot vagy tájat hagyunk működni a következő évtizedekben?
Az OECD magyar vízügyi jelentése a vízmegtartás, az intézményi koordináció és a hosszabb távú tervezés szükségességét hangsúlyozza. Ez az a terület, ahol a globális hőmérsékleti pálya helyi üzemi költséggé és területhasználati kérdéssé válik. A kitettség mérséklése akkor is érték, ha a világ kibocsátása a kívánatosnál lassabban csökken. OECD: Magyarország vízrezilienciája
Az új uniós költségvetés tárgyalása közben azt is eldönti, milyen eszközök juthatnak erre a következő ciklusban. A bizottsági terv régiós, versenyképességi és külső fellépési keretei még javaslatok; a klímaígéret nem azonos automatikusan hozzáférhető magyar támogatással. A részleteket a költségvetési elemzésünk bontja ki. Európai Bizottság: a 2028–2034-es keret magyarázata
A 426,8 ppm tehát egyszerre múltbeli döntések lenyomata és jövőbeli döntések korlátja. A korábban kibocsátott CO₂-t nem lehet kommunikációval eltüntetni, de az újabb felhalmozódás sebessége alakítható. A gleccsereknél, a magyar vízhiánynál és az energiaellátásban ugyanaz a kérdés tér vissza: mennyi további kockázatot építünk be, és mennyit előzünk meg még időben?
Az obszervatóriumban
Üvegházgázok és légkör ↗Magyar energiakép ↗Az élő modulok újabb adatot is mutathatnak. A cikkben szereplő számok dátummal jelölt pillanatképek.
Korábbi összefüggések
2,8 fok felé tartunk. Mit üzen a fogyó jég? ↗A károk egy része már velünk marad ↗Források és értelmezési keretek
A forrásellenőrzés dátuma: 2026. október 29. Az adat időpontja nem mindig azonos a közlés napjával. A mért értékeket, intézményi javaslatokat, történeti kutatásokat és saját elemzői következtetéseket a szöveg külön kezeli. A grafikonok a hivatkozott adatok saját vizuális feldolgozásai; hiányzó időpontokat nem pótolunk becsült értékekkel.
- WMO · Greenhouse Gas Bulletin No. 22 · 2026.10.27.; mérési év: 2025 ↗
- WMO · Greenhouse gas levels once again reach record high · 2026.10.27. ↗
- WMO · Greenhouse gases: készletek és elnyelők ↗
- IPCC · AR6 Synthesis Report, Summary for Policymakers · 2023 ↗
- UNFCCC · COP31, Antalya · 2026. november 9–20. ↗
- UNEP · Az 1,5 °C-hoz való visszatérés feltételei · 2026.10.21. ↗
- OECD · Water Governance for Climate Resilience in Hungary · 2026 ↗
- Európai Bizottság · EU Budget 2028–2034 explained ↗
A forrásfeldolgozás, az összehasonlítás és a vizualizáció mesterséges intelligencia közreműködésével készült. Ez szerkesztett elemzés, nem folyamatosan futó élő AI-előrejelzés.